4.Fejezet
Pontosan délre ébredt fel. Megállapította, hogy rövid, fekete haja a fekvéstől úgy néz ki, mintha oldalba csapták volna egy vasalóval. Lesétált a lépcsőn, a nappaliból pedig az ebédlőbe ment. Katylinn Baker, Chastity anyja, és Walter Baker, Chastity apja, valamint Tom odalent ebédeltek. A mai ebéd, amit Mrs. Baker ” összedobott ” , egy kis brassói aprópecsenye volt. A nemrég kelt lány leült az adagja elé, lelapította haját, és farkasszemet nézett a brassóival. Nyúlt volna a só után, de bátyja heves fejrázással jelezte neki: jobb ha nem tesz rá sót. Az ebéd végezte után Tom és Chastity gyorsan elmosogattak, majd (szülei engedélyével) lebuszoztak a lovardába, ahol Tom dolgozik. Egy gondozó még ott munkálkodott a lovak körül. Köszöntek neki, és bementek az istállóba, ahol Jestert szállásolják.
– Látod? – kérdezte Tom húgát – az a világospej ott Éjfél mellett – mutatott Jesterre, aki egy fekete ló mellett volt elhelyezve.
– Hű – Chastity csak ennyit bírt kinyögni. Végignézett a ló izmos nyakán. Azonban a tekintete a ló szemén akadt meg. Jester szeme fekete volt, úgy nézett ki mint egy fénylő bogár, mégis tükörként látta az, aki átérezte az állat reménytelen helyzetét. Chastity a ló szemében mérhetetlen szomorúságot látott, és mérhetetlen kilátástalanságot. A lánynak csak egyetlen gondolat dolgozott agya fogaskerekeiben: segítenie kell. Nem hagyhatja így szegény Jestert. Sokan nem törődnek azzal, mit érez az állat, itt van rá az élő példa, a két testvér szeme előtt.
– Láthatom a lovarda vezetőjét? – kérdezte hirtelen felindulásból. Bátyja elgondolkozott, majd kivezette húgát az istállóból, majd élesen jobbra kanyarodtak. Arrafelé egy legelő volt. A kifogástalan és vakítóan fehér kerítéseknek mellett a lótenyésztő nő állt, és egy fehér – fekete lovat pásztázott a sok közül. A két fiatal érkezésére levette valószínűleg saját lováról a szemét, és az alkalmazottjára és az alkalmazott testvérére nézett felváltva.
– Szia Tom, szia Chastity! – köszöntötte őket szigorú arccal – valami baj van a lovakkal? – kérdezte.
– Ami azt illeti, igen, egy lóval – felelte Chastity, és ezután bele is vágott a mondandójába – Jesterrel. Látom rajta, hogy szenved a bezártságtól. Nem akarja… elengedni?
– Jó ötlet, Tom, hozd ki őt a legelőre – a nő félreértette a lányt.
– Nem, nem – ellenkezett Chastity – úgy értem… el a szabadba, ahonnan jött. Örökre – tette hozzá.
– Micsoda? – hőkölt hátra a zsoké – eszemben sincs! Az a ló izmos, mivel vadló volt. Csak be kell törnöm és kész, lesz egy új versenylovam.
– És… – gondolkozott Chastity, majd remek ötlete támadt – ez egy lovarda ugye? Én tudok lovagolni, ugratni, vágtázni és szőrén megülni a lovat. Nem vehetném át Jester tenyésztését? – kérdezte.
– Vagyis itt dolgoznál, mint lótenyésztő? – kérdezett vissza a nő meglepetten – fizetésért? És az iskola? Tizenhárom éves vagy!
– Természetesen pénzért vállalom. Az iskolában amúgy is jó jegyeim vannak, nem fog változni, ha mással is törődök.
– Hát, rendben – sóhajtott a lótenyésztő, vagyis ezennel Chastity főnöke. A lány kezébe nyomott egy papírköteget – a papírmunkák. Írd őket alá kérlek – utasította a lányt.
Chastity nekilátott aláírni a telefonkönyv méretű köteg minden egyes oldalát. Azt hitte, a végére ínhüvelygyulladása lesz. Átadta új főnökének a súlyos papírokat, aki cserébe adott neki egy árva kis papirost, amin a lovarda szabályzata állt.
– Mostantól Jester a te gondozásod alatt áll. A lovardába holnap reggel gyere el, az istállóban már minden ott lesz egy, a te nevedet viselő dobozban ami kell a ló ápolásához. Sziasztok! – köszönt el tőlük a nő. A két fiatal elment a lovarda területéről.
– Ilyen fiatalon nem mindenkinek van munkája – mosolygott Tom Chastityre – mi van a papíron? – kérdezte. Ő csak gondozó volt, így az őrá vonatkozó szabályok egészen mások voltak.
– Várj, még én se olvastam el – felelte a húga, és olvasni kezdte. A papíron nyomtatott betűkkel ez állt:
Holdfény Lovarda lótenyésztőkre vonatkozó szabályai
1. A lótenyésztő minden nap bemegy a lovához!
2. Mások dobozába benyúlni, abból valamit (akármit) ellopni TILOS!
3. Más ló szerszámait használni TILOS (a szerszámok a névre szóló dobozokban vannak) !
4. A panaszokat és kérvényeket Zoeysha Andersonnak kell benyújtani, az ő engedélye nélkül bármit is csinálni TILOS!
5. Más lovát megülni TILOS!
6. A versenyzéshez engedélyt kell kérni Zoeysha Andersonnál, a versenyzésre a lovardának külön furgonja és lószállítója van. A díjat/oklevelet és a pénzt/kupont/bármilyen tárgyi ajándékot a lótenyésztő hazaviheti!
7. A lótenyésztő ápoljon jó kapcsolatot a többi alkalmazottal és a többi lóval.
8. A lovarda vezetőjének (Zoeysha Anderson) joga van a szabályok megváltoztatásához.
Hasznos időtöltést kíván:
Holdfény Lovarda
Chastity odaadta a bátyjának a lapot, és mivel időközben hazaértek, felmentek a szobáikba. Chastity bekapcsolta a magnóját és egy könyvvel a kezében leült az ágyára olvasni.